Befektetés és megtakarítás – mi a különbség?

Mi a megtakarítás, és mi a befektetés?

A legjobb kiindulópontot a két fogalom tisztázásához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) definíciója adja. Eszerint „a megtakarítás a jövedelemnek az a része, amelyet nem költenek el fogyasztási célokra, míg a befektetés egy meghatározott pénzösszeg általában hosszabb távú felhasználása annak gyarapítása céljából”. Jellemzően tehát azt a pénzt tudjuk befektetni, amelyet előbb megtakarítottunk. (Persze örökölt, lottón nyert vagy hitelből felvett pénzt is befektethetünk, de ettől most tekintsünk el.)

A megtakarításunk az a pénzösszeg, amelyet félreteszünk a napi költségek (élelmiszer, rezsi, autófenntartás), a családi költségek (gyermekünk taníttatása, egészségügyi kiadások, ruházat, sport) és a szórakozás finanszírozása mellett. A takarékosságnak sok célja lehet, de mindenképp javasolt valamekkora megtakarítást felhalmoznunk. Akár egyedül, akár családban élünk, biztosan jönnek olyan helyzetek, amikor szükségünk lesz a jövedelmünkön túl némi tőkére.

Ez a félretett pénz akkor válik befektetéssé, ha valamilyen pénzügyi eszköz(ök)be forgatjuk. (Persze nem feltétlenül lesz a megtakarításunkból befektetés: esetleg tartogatjuk, később költjük el, vagy épp jótékony célra adjuk.) A befektetésünkért azt várjuk, hogy a kiválasztott eszközökkel hozamhoz, plusz bevételhez jussunk. Vagyis lemondunk a jelenbeli fogyasztásunk egy részéről, hogy az a jövőben még nagyobb hasznot jelenthessen a számunkra.

A befektetés nem más, mint az aranytojást tojó tyúk megvásárlása. A meglévő pénzünkből megvesszük a tyúkot, ez időről-időre tojik egy-egy aranytojást, amelyet aztán úgy hasznosítunk, hogy még jobban járjunk, mint a tyúkra költött összeggel. A tojások árát újabb haszontermelő tyúkra vagy kedvteléseinkre, jólétünk fejlesztésére is felhasználhatjuk. A lényeg, hogy a tyúkot sose vágjuk le, vagy adjuk el, hiszen akkor ebből csak egyszeri bevételünk származna.

A teljesség kedvéért jegyezzük meg: itt sincs ingyen ebéd, ennek a befektetésnek is megvan a maga kockázata. A tyúk megbetegedhet, elviheti a róka, vagy kiderülhet, hogy mégsem tud tojást tojni. A befektetésünk esetleges sikertelenségével minden esetben számolnunk kell.

Az ideális megtakarításról röviden

A megtakarítás lehet egyszeri, de az ideális az, ha folyamatosan félre tudunk tenni valamennyit a jövedelmünkből. Ehhez egy gyakran javasolt technika, hogy nézzük meg, mekkora a jövedelmünk, mennyi marad ebből a napi költségek kifizetése és az egyebekre, például hobbikra fordított összeg után, és mekkora százalékot tudunk rendszeresen félretenni. Határozzuk meg ezt a konkrét arányt, legyen az 5-10, vagy akár magasabb százalék.

Ha félre tudjuk tenni ekkora részét a bevételünknek, a megtakarításunk mindig együtt fog növekedni a jövedelmünkkel: ahogy haladunk előre a karrierünkben és egyre többet keresünk. Például ha kapunk egy 10 százalékos béremelést a cégnél vagy munkahelyváltáskor, akkor ugyanilyen mértékben növelhetjük a megtakarított összeget is.

Ez azért is követendő stratégia, mert az évek során a vágyaink és a ránk nehezedő felelősség is egyre gyarapodik, amit így fedezni fog a megtakarításunk. Sőt, ha a fentiekkel nem is számolunk, a mindenkori infláció miatt viszont mindenképp növelnünk kell a félretett összeget.

Legyen akármilyen kicsi a havonta megtakarított összeg, ezzel a tudatos építkezéssel az évek során már látványos megtakarítást halmozhatunk fel. Ezzel szemben a legfrissebb statisztikák szerint a magyarok mindössze egyharmadának van valamennyi megtakarítása. Ezen a téren tehát jócskán van hova fejlődnünk.

Mi a megtakarításunk célja?

Ha a fenti módszerekkel szépen növöget a megtakarításunk, a következő kérdés az, hogy mihez is kezdjünk vele? Az ily módon félretett pénznek pontosan az a legfőbb értéke, hogy rugalmasságot ad számunkra: eldönthetjük, milyen célokra osztjuk el az önfejlesztéstől a befektetésen át a szórakozásig. Nézzünk most ezekre néhány jellemző példát!

Megtakarítás rövidtávú felhasználásra

Ahogy mondani szokás, az ember haszonmaximalizáló lény, vagyis ösztönösen igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a jelenben a lehető legboldogabbak lehessünk. Erről szólnak a hobbijaink, a közös ünneplések, nyaralások és így tovább mindaz, amire szeretünk költeni.

2021-ben például a HVG.hu cikke szerint karácsonykor az emberek átlagosan 60 411 forintot szántak ajándékokra, ami az akkori havi átlagjövedelem 17%-át jelentette. 2022-ben nyaralásra a magyarok átlagosan 301 000 forintot szántak az MKB Bank felmérése szerint, miközben az átlag bruttó jövedelem 2022 májusában 511 400 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Vagyis egy átlag havi nettó jövedelem (339 815 forint) majd’ 90 százalékát nyaralásra költötte a lakosság.

Aránylag tehát nagyon is sokat vagyunk hajlandóak az ilyesfajta élvezetekre költeni a megtakarításainkból.

Megtakarítás hosszabb távú, meghatározott célokra

Gyakran azonban valamilyen dedikált célra gyűjtjünk. Az utóbbi évek slágertémája például a lakáscélú megtakarítás volt, amihez a lakástakarékpénztárnál igénybe vehető állami támogatás komoly ösztönzést jelentett. Ahogy a nevéből is látható, ezek a középtávú konstrukciók kifejezetten a lakásvásárláshoz, illetve -felújításhoz segítenek előteremteni a szükséges fedezetet.

Szintén egyre hangsúlyosabbak a nyugdíjrendszerek válsága miatt a nyugdíjcélú megtakarítások. Ezekkel célunk, hogy a félretett pénzzel kiegészítve az állami nyugdíjat, biztosíthassuk a megfelelő életszínvonalat nyugdíjaskorunkra. Ehhez kapcsolódó, célhoz kötött befektetési formák a nyugdíjcélú megtakarítások, amelyek már jellemzően hosszabb távra, akár 30-35 évre szólnak.

Ugyancsak fontos megtakarítási cél a gyermekünk támogatása, hogy nagykorúsága elérésekor saját anyagi háttérrel léphessen az önálló életbe. Vagyis ebben az esetben is hosszabb távra, 10-18 évre próbálunk itt előre takarékoskodni. Ilyen megtakarítási forma például a Babakötvény is, amely talán a legismertebb a gyermekcélú előtakarékosságok közül. Ezt jellemzően a nemrégiben megszületett gyermekük támogatása céljából veszik igénybe az érdeklődők. Összegét a gyermek tudja első albérlete, tanulmányai vagy számos kapcsolódó célja finanszírozására fordítani. Erről itt foglaltuk össze a leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

A fentiektől eltérően azonban indíthatunk olyan megtakarítást is, aminek ugyan számunkra konkrét célja van, de ez nem jelenik meg a termék típusában. Ilyen cél lehet például az autóvásárlás, amely az önállósulás, a család bővülése, költözés, és számos egyéb élethelyzetben előkerül. Gyakran már 18-20 évesen elkezdünk spórolni az első autónkra, hogy a hozamokkal együtt néhány éven belül megvehessük a kívánt járművet.

Vésztartalék képzése

Az utóbbi évek felmérései szerint ez a legnépszerűbb megtakarítási cél: a megkérdezettek 70%-a tartja fontosnak vésztartalék gyűjtését a váratlan helyzetekre. Ezzel szemben sajnos csak a háztartások kevesebb mint ötödében valósul is ez meg a gyakorlatban.

Miért ilyen fontos a vésztartalék képzése? Ez a megtakarítás hivatott megadni azt az anyagi hátországot, ha betegség, haláleset, munkahely elvesztése, vagy épp súlyos egészségügyi probléma miatt veszélybe kerül a család megélhetése, fizetőképessége. A vésztartalék megléte ezért nagyban hozzájárulhat mentális egyensúlyunkhoz is, hiszen így abban a tudatban élhetünk, hogy van mire támaszkodnunk baj esetén.

Abban már eltérnek a vélemények, hogy mekkora vésztartalékra is van szükség. A legegyszerűbb hüvelykujjszabály szerint a vésztartaléknak legalább három, de inkább hathavi megélhetésünket kell fedeznie. Egy ennél számolgatósabb javaslat az, miszerint adjuk össze az előző évi nem várt kiadásainkat – az autó javíttatásától a magánorvosi költségekig –, és tartsunk mindig legalább ennyi tartalékot.

Utóbbi kapcsán olyanról is lehet olvasni, hogy évtizedenként növeljük ezt az összeget, ahogy erősödnek az elvárásaink, no meg az infláció. Fontos azonban, hogy elengedjük azt a gondolkodást, hogy ha elveszítenénk a munkánkat, akkor majd lejjebb adunk az életszínvonalunkból, és elég lesz kevesebb vésztartalék is. Ez a fajta “böjtölés”, az igényeink visszafogása nagyon rövid távon esetleg működhet, de néhány hónap alatt már biztos megérezzük ennek kényelmetlenségeit. Ha a mainál szerényebb igényekre elegendő vésztartalékot halmozunk csak fel, a rossz időkben már nem tudunk ezen korrigálni, kénytelenek leszünk a beszűkültebb lehetőségeinkhez mérten alkalmazkodni.

Hogyan lesz a megtakarításból befektetés?

Már itt fontos leszögeznünk: bármilyen formáját is választjuk a befektetésnek, mindig szembesülünk valamekkora kockázattal. A kockázat mértéke és a várható hozam mindig együtt mozog: minél nagyobb hozammal kecsegtető befektetést választunk, annál nagyobb kockázatot is kell ezért vállalnunk.

Sőt, az is kérdés, hogy mikor szeretnénk felhasználni a megtakarításunkat, ez ugyanis szintén befolyásolja a kockázatvállalás kérdését. Minél később lesz szükségünk a a befektetendő összegre, annál kockázatvállalóbbak lehetünk.

A nyugdíjbiztosításoknál például, ahol 20-30 évre takarékoskodunk előre, mindig a futamidő elején érdemes kockázatosabb, de nagyobb hozamot ígérő papírokat válogatnunk a befektetési portfóliónkba. Ekkor ugyanis úgy törekedhetünk plusz haszonra, hogy gond esetén még van időnk korrigálni az esetleges veszteségeket. Később, a nyugdíjkorhatár elérése előtt pár évvel már nem lenne erre módunk.

Ezért a futamidő előrehaladtával fokozatosan a kisebb kockázat és kisebb hozam irányába fordulunk ezeknél a formáknál. Minél hosszabb távra tervezünk, annál biztosabb, hogy lesz kedvezőtlen piaci szituáció, veszteséges időszak is, de idő is lesz ennek korrekciójára.

További aranyszabály, hogy csak akkora összeget fektessünk be, amekkorát valóban nélkülözni tudunk, különben nem csak kényelmetlenséget, de felesleges költségeket okozunk magunknak. Ha például egymillió forintot fektetünk be egy eszközalapba, de közben kiderül, hogy ebből mégis szükségünk lenne 100-200 ezer forintra, akkor az idő előtti visszaváltásnál egészen bizonyos, hogy plusz költségekkel kell számolnunk..

Ez a likviditás dimenziója. Nem csak az a kérdés, hogy mekkora kockázattal és mekkora hozamot szeretnénk, illetve milyen időtávon, hanem hogy mindig meglegyen a kellő likviditásunk is a váratlan helyzetekre és a tervezett kedvtelésekre is. Ebben a cikkünkben számos hasznos befektetési tippet foglaltunk össze az egyes befektetéstípusokhoz, de a legnépszerűbbeket itt is sorra vesszük.

Készpénz, bankszámla

Amikor pusztán a bankszámlánkon gyűjtögetjük a pénzt, az még csupán megtakarítás, nem befektetés. Sőt, az infláció és a banki díjak miatt veszteséget termelünk, pénzünk veszít vásárlóértékéből. Ráadásul nem is biztonságos túl nagy összeget szabadon hagyni a számlán, hiszen bármikor válhatunk hackelés áldozataivá, vagy veszíthetjük el a kártyánkat, és így hozzáférhetnek a számlán lévő pénzünkhöz. Ha tehát nem rövidebb, átmeneti ideig tartjuk csak itt a pénzünket, mielőtt felhasználnánk, akkor semmivel nem jobb ez az állapot a párnacihába való gyűjtögetésnél.

Bankbetétek

Egy fokkal előremutatóbb megoldás, ha megtakarításunkat bankbetétbe forgatjuk. Ilyenkor a bank valamekkora kamatot fizet a betéti számlán tartott pénzünkre. Ez is azonban maximum rövid távon lehet járható út, hiszen ezek a kamatok nem túl magasak, az infláció mértékét sem éri el, nem is beszélve a fixen jelentkező banki díjakról és a kamatadóról.

Állampapírok

Az állampapír a maga alacsony kockázatával az egyik legnépszerűbb befektetési forma. Jellemzően rövid és középtávú befektetésként kezeljük: a 3, 5, esetleg 10 évre szóló papírok vásárlása a legjellemzőbb. Magyarországon leginkább 2019-ben vált népszerűvé ez a befektetési forma a MÁP PLUSZ, közismertebb nevén a „szuperállampapír” elindulásával, amely alacsony hozamkörnyezetben ígért 5 éves távon átlagosan évi közel 5% hozamot, méghozzá kamatadómentesen. Már egyetlen hónap alatt 883 milliárd forint áramlott ekkor MÁP PLUSZ-ba, ami jól mutatja ennek népszerűségét.

Figyelembe kell azonban vennünk, hogy magasabb kamatkörnyezetben, illetve magasabb infláció mellett az állampapírok által garantált pár százalékos kamat már legfeljebb a pénzünk vásárlóértékének megtartására, vagy arra sem elegendő. Itt is igaz tehát: kisebb kockázat=kisebb haszon.

Valuta- és devizatartalék

Amennyiben pusztán valutában (vagyis külföldi készpénzben) vagy devizában (azaz külföldi bankszámlapénzben) próbálunk tartalékolni, akkor sem léptünk nagyot a párnaciha jelenségtől. Ugyanazok a problémák érvényesek itt, amelyeket a készpénznél részleteztünk már.

Eggyel továbblépve azonban be is fektethetjük devizánkat nemzetközi állampapírba, eszközalapba vagy akár részvénybe. Ez főként akkor lehet követendő stratégia, ha a forint gyengülésére, instabilitására számítunk, így devizaalapú befektetéseink értéke ennyivel is erősebbnek bizonyulhat. 2022 első félévében például nagymértékben megnőtt az euró alapú eszközalapok iránti kereslet a forint gyengülése miatt.

A világpiaci trendek összetettsége miatt nem egyszerű megjósolni, melyik deviza árfolyama hogyan alakul majd. Hiszen itt is akkor lesz igazán jó a befektetésünk, ha még viszonylag alacsony árfolyamon vásárolunk, és magasabbon adunk el. Ehhez viszont előre kell tudnunk az árfolyamváltozásokat.

Tovább árnyalja a képet, hogy ha például euróban tartjuk a pénzünket, de amerikai cégek eszközalapjába fektetünk. Akkor a dollár árfolyama is befolyásolja a befektetésünk értékét. Ez a devizakitettség tovább bonyolíthatja a helyzetet.

De ne feledkezzünk meg a felmerülő költségekről sem, hiszen ha forintban kapjuk a jövedelmünket, de devizában fektetünk be, akkor a mindenkori átváltások költsége is terhelni fogja a befektetésünket.

Lakáscélú megtakarítás

A korábban már említett lakáscélú megtakarítás is lehet befektetés. Ilyen befektetés például a lakástakarékpénztár, amelynél a befizetéseink után 30 százalék állami támogatást is igényelhettünk a hozamon felül egészen 2018 októberéig. Ezek a szerződések rendszerint kockázatkerülő eszközökbe fektették az ügyfelek befizetéseit, hiszen nem a hozam, hanem a 30% állami támogatás jelentette itt a fő vonzerőt. Az állami támogatás megszüntetése óta azonban már csak a minimális kockázatú befektetések alacsony hozamára számíthatunk ennél a befektetéstípusnál.

Nyugdíj- és gyermekcélú megtakarítások

A kategória megnevezése félreérthető lehet, hiszen a közkeletű elnevezéssel szemben itt valójában befektetésről beszélünk. A befizetett pénzünket ugyanis az elvárt hozam reményében tesszük be, legyen az garantált vagy saját befektetési döntéseinktől függő hozam. Az elnevezés mégsem helytelen, mert a „megtakarítás” szó itt arra utal, hogy időről időre megtakarítunk erre a számlánkra, és itt befektetésre kerül.

Mindkét kategóriában számos lehetőség közül választhatunk. A nyugdíj terén a nyugdíjbiztosítások, a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ), és az Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP) a legnépszerűbb terméktípusok az igényelhető 20 százalékos állami adóvisszatérítésnek köszönhetően. Bár nehezen tudjuk nyugdíjas önmagunkat elképzelni, és még kevésbé lemondani a mai fogyasztásunkról a 30 évvel későbbi énünk kedvéért, mégis, a +20 százalékkal elérhető több millió forint komoly vonzerőt jelent.

A gyermekcélú megtakarítások esetén már csak a Babakötvénynél kaphatunk állami támogatást (10%, maximum 12 ezer forint). A banki és biztosítói konstrukcióknál azonban mi dönthetjük el, mibe kerüljön a pénzünk, így magasabb hozamot is elérhetünk. Ezek használata szintén már a befektetés kategóriájába tartozik.

Unit-linked életbiztosítás

Ne feledkezzünk meg a befektetési egységekhez kötött, avagy unit-linked életbiztosításokról sem. Ennél a biztosítástípusnál ugyanis szintén látványosan érvényesül a megtakarítás befektetési jellege.

A unit-linked konstrukciónál ugyanis mi magunk döntünk arról, milyen befektetési eszközalapokba kerüljön a pénzünk és milyen arányban. Ebben a kockázatvállalási hajlandóságunk és hozamelvárásunk, valamint a futamidő (vagyis az öregségi nyugdíjig hátralévő évek) lesz meghatározó. Ennek legfőbb előnye, hogy az eszközalap kiválasztásában végzett munkánkért cserébe magasabb hozamot érhetünk el a vegyes életbiztosítások garantált hozamához képest.

Ezeket a konstrukciókat jellemzően 10-20 évre vesszük igénybe, ráadásul azt is eldönthetjük, rendszeres, vagy egyszeri befizetéssel szeretnénk-e bővíteni a befektetésünket. Utóbbi kérdésben az élethelyzetünk lehet a döntő: inkább havi kisebb, 10-30-40 ezer forint befizetését tudjuk vállalni, vagy rendelkezésünkre áll egy nagyobb összeg adott pillanatban, és ebből szeretnénk elindítani a szerződést. A unit-linked életbiztosításokról további részleteket ebben a cikkben olvashatunk.

Szakértelmet igénylő befektetések

A fenti befektetéstípusok igénybevétele jellemzően nem igényel különösebb szakmai képzettséget, vannak azonban ennél összetettebb, mélyebb ismereteket igénylő lehetőségek is. Ilyen például a nemesfém-, az ingatlan-, a részvény- és kötvény-, vagy épp a kriptovaluta-befektetés. Mindezek mögött olyan világpiaci trendek és összefüggések húzódnak meg, amelyeket rövid távon laikusként nehéz átlátni.

Az arany kereskedelménél például érdemes tisztában lenni azzal, hogy válságos időkben jelentősen megnő iránta a kereslet az értékállósága miatt. Ilyenkor tehát már csak drágán tudunk mi is vásárolni a megnövekedett kereslet miatt. Emellett az arany árfolyamát erőteljesen befolyásolja az is, mennyire lesz erős a távol-keleti esküvői szezon. Ebben a térségben, főként Indiában és Kínában ugyanis bevett szokás fizikai aranyat ajándékozni az ifjú párnak. Ebben a két, 1 milliárd fő fölötti népességű országban egy erős esküvői szezon nagyot dobhat az arany árfolyamán.

A kriptovaluta esetében ugyancsak a részletekben bújik meg a lényeg. Kívülről nehéz átlátni, hogy a virtuális pénzek közül melyik mennyire stabil technológiai oldalról, hiszen az úgynevezett blokklánc adja ezek működését. Az is kérdés, hogy milyen országos vagy nemzetközi szabályozások lépnek életbe a kriptovalutákra vonatkozólag, ami ugyancsak befolyásolhatja az árfolyamukat. Laikusként tehát nagy kockázata lehet a nagy árfolyamkilengésekre hajlamos kriptovalutákba való befektetésnek.

Tanulás

Végül, de nem utolsó sorban említsük meg a mai világ egyik közkeletű angol kifejezését, a lifelong learning-et, avagy élethosszig tartó tanulást. Ahogy az életünk folyamatos gyorsul, egyre erőteljesebben megjelenik a mesterséges intelligencia és egyéb világformáló trendek, képessé kell magunkat tenni az esetleges karrierváltásokra, új kihívásokra.

Ehhez elengedhetetlen a tanulás, aminek anyagi, valamint idő- és személyes erőforrásbeli vonzata is van. Az önfejlesztés azonban az egyik legalapvetőbb befektetéstípus, hiszen ezzel növeljük saját piaci értékünket, magasabb jövedelmű funkciókra szerezhetünk képesítést. Ez a magasabb jövedelem lesz tehát a tanulásba befektetett erőforrásaink hozama.

Ezért kifizetődő a megtakarítás és befektetés

Ahogy láttuk, bár van átmenet a megtakarítás és a befektetés között, meg tudjuk határozni, hol végződik az egyik, és hol kezdődik a másik, illetve mi az egymáshoz való viszonyuk. Alapvetésként elmondható, hogy ha takarékoskodunk, megtakarítást halmozhatunk fel. Ezt befektetve pedig tovább növelhetjük megtakarításunk értékét.

Ez a munka nélkül szerzett jövedelem elképzeléseinktől függően számos célra felhasználható: az önmagunkba történő befektetéstől a szórakozáson át, egészen a magunk és családunk boldogulásának erősítéséig. A feladatunk tehát annak kigondolása, hogy mi a célunk, mekkora összeget tudunk ennek érdekében félretenni, és mekkora hozamot várunk ettől. Mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak ennek érdekében vállalni, illetve milyen időtávban gondolkozunk.