KATA kisokos

A kataadózás lényege dióhéjban

A kata betűszó feloldása: ‘KisAdózó vállalkozások Tételes Adója’, vagyis a kifejezés nem egy vállalkozási, hanem egy adózási formát jelöl, amelyet 2013-tól választhatnak

• az egyéni vállalkozók; 
• az egyéni cégek;
• olyan bt-k vagy kkt-k, amelyeknek kizárólag magánszemélyek a tagjai;
• és az ügyvédi irodák.

Az elnevezés magában foglalja ennek az adózásnak a lényegét: tételes adózásról van szó, azaz a katások nem a bevételük bizonyos százalékát róják le adóként, hanem minden hónapban egy előre meghatározott, fix összeget kell megfizetniük.

Ezen felül már csak a helyi iparűzési adót, az iparkamarai tagságot és igény esetén a könyvelőt kell megfizetni. Ezekről a költségekről, valamint arról, hogy kik számítanak mellékállású katásnak, és pontosan mit is nyújt az emelt kataadó, a későbbiekben még részletesen szót ejtünk majd.

A havonta fix összegű adó egyben azt is jelenti, hogy jóval egyszerűbb az adminisztráció, hiszen nem kell a bevételek és kiadások mentén számolgatni az adóalapunkat, és a vállalkozói kötelezettségek alapesetben kimerülnek abban, hogy a fent említett költségeket megfizetjük, valamint bevételeinkről nyilvántartást vezetünk.

A katát azonban nemcsak a fizetendő járulékok kedvező mértéke és az egyszerű adminisztráció, de az áfamentes számlázás lehetősége is vonzóvá teszi. Évi 12 millió forintos bevételig a katásoknak ugyanis van lehetőségük alanyi adómentességet választani, azaz áfamentesen állíthatnak ki számlát, ami piaci árelőnyt jelenthet, hiszen a lakossági megrendelők áfa nélküli összegekért vásárolhatják meg a kínált terméket vagy szolgáltatást egy katás vállalkozótól. 

A kataadók mértéke

A kataadó tehát havonta 25, 50 vagy 75 ezer forint, attól függően, hogy mellék- vagy főállású katások vagyunk-e, illetve hogy az emelt összeget választottuk-e. A következőkben az egyes kataadók mértéke szerint vesszük sorra a legfontosabb tudnivalókat.

25.000 forintos kata – Ki számít mellékállású katásnak? 

A kataadó gyakorlatilag a bruttó bevételünk nettósítására szolgál, vagyis azokat a járulékokat (például nyugdíjjárulék) fedezi, amelyeket egy alkalmazotti fizetésből is levonnak. Ha van főállásunk, akkor ezek a járulékok már rendeztük, így csak 25.000 forintot kell fizetnünk cserébe azért, hogy vállalkozásunk lehet, és így pluszbevételre tehetünk szert. 

Ám ugyanez a helyzet akkor is, ha jogviszonyunk folytán eleve nem kell fizetnünk ezeket a járulékokat (például ha már nyugdíjasok vagyunk, okafogyottá válik, hogy nyugdíjjárulékot fizessünk), vagy ha más módon (például külföldön) teljesítjük ezeket a kötelezettségeinket. 

Így a következő esetekben számítunk mellékállású katásnak, vagyis elegendő havonta 25.000 forint kata-adót fizetnünk. 

• Legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezünk;
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgatóként tanulunk – ez a tanulmányok szüneteltetése esetén is érvényes 25 éves korig;
• nevelőszülők vagyunk;
• rokkantsági ellátásban részesülünk,
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra vagyunk jogosultak;
• külföldön biztosítottnak számítunk;
• nyugdíjban vagy özvegyi nyugdíjban részesülünk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után;
• egyéni vagy társas vállalkozóként már fizetünk járulékokat magunk után. 

A mellékállású kata valóban mellékállás, és mindenben a főállásunk vagy a jogviszonyunk lesz a mérvadó: a nyugdíjunk alapját, a táppénzünket, a csedet, a gyedet a főállásunk utáni fizetésünkből számolják ki, a kataadó mindössze a vállalkozás meglétéért fizetett vállalkozói költség. 

Azonban mellékállású katásként is meg kell fizetnünk az iparkamarai tagságot és a helyi iparűzési adót is, valamint egy könyvelő is nagyon hasznos segítség, ezzel azonban ki is merültek a vállalkozás igényelte költségeink. 

50.000 forintos kata – Mit kapunk érte? 

Főállású vállalkozóként havonta 50.000 forintot kell fizetnünk, amelynek mértéke kifejezetten kedvező, hiszen ennél jóval többet vonnak le tőlünk, ha munkaviszonyban dolgozunk, ekkor ugyanis a bruttó jövedelmünk 33,5%-át fizetjük be az államnak. 

A főállású vállalkozók havi 50.000 Ft-os kataadója a fenti járulékokat kiváltja, azaz  biztosítotti jogviszonyt jelent ugyanúgy, mintha munkaviszonyból származna a jövedelmünk (ezt hívják a későbbiekben részletesebben is tárgyalt ellátási alapnak). A biztosítotti jogviszony pedig azt jelenti, hogy különböző ellátásokra, például álláskeresési járadékra, egészségügyi ellátásra, nyugdíjra válunk jogosulttá, ráadásul a kataadózásnak köszönhetően az ennek fejében fizetett költségeink is kedvezőbben alakulnak. 

75.000 forintos kata – Miért éri meg? 

Dönthetünk úgy is, hogy emelt kataadót, 75.000 forintot fizetünk havonta. Ezzel a következőket nyerjük: 

• magasabb, bruttó 170.000 forint lesz az ellátási alapunk, vagyis az a törvényileg meghatározott összeg, amelyből a különböző ellátásokat (álláskeresési járadék, csed, gyed, táppénz, nyugdíj) számítják: 
• mivel ez az ellátási alap (legalábbis 2021-ben) eléri a mindenkori minimálbér bruttó 167.400 forintos összegét, így 1 katás év teljes 1 évnyi szolgálati időnek számít  – szemben az 50.000 forintos kataadóval –, amelynek majd a nyugdíjunk összegénél lesz jelentősége. 

Ha tehát emelt összegű kataadót fizetünk, akkor valamivel magasabb összegre számíthatunk táppénz esetén, és a nyugdíjunk is magasabb lesz – ám még így is igencsak gondban leszünk, ahogy azt a következőkben látni fogjuk. 

A főállású kataadózás veszélyei

A kataadózásnak nemcsak – kétségtelenül vonzó – előnyei vannak, de árnyoldalai is, méghozzá nem is akármilyenek. Ne szépítsünk: ha katás vállalkozóként töltjük aktív kereső éveinket, akkor gyakorlatilag szinte alig lesz valamennyi nyugdíjunk. 

A nyugdíj számításánál ugyanis két dolgot vesznek figyelembe: 

• a ledolgozott éveket;
• és az ez idő alatt keresett összeget. 

A kata esetében azonban egyik tényező sem esik a latba, ahogyan egy munkaviszonynál, mivel nem a tényleges bevétel számít jövedelemnek, hanem a törvényileg meghatározott ellátási alap. Ez pedig kihat a szolgálati időre is, mivel a ledolgozott évek csak akkor számítanak teljes évnek, ha az adott időszak ellátási alapja elérte a mindenkori minimálbér összegét. 

Az 50.000 forintos kata esetében ez a kitétel nem valósul meg, hiszen 2021-ben az ellátási alap bruttó 102.000 forint, ami alatta marad a minimálbér összegének – így a 0.61-es szorzóval számolják a katás éveket, vagyis 1 katás év csak 0.61 évnek fog számítani. Az emelt kata adó esetében – legalábbis amíg az ellátási alap eléri a minimálbér összegét – nincs ilyen gond, teljes évnek számítják. 

A nyugdíjalap viszont az emelt kata esetében is problémát jelent, hiszen a bruttó 170.000, nettó 109.060 forintos ellátási alap vajmi kevés, az ebből számolt nyugdíj a 90.000 forintot sem érné el, ha ma mennénk nyugdíjba. Még rosszabb a helyzet, ha 50.000 forintos kataadót fizetünk, hiszen az ellátási alapunk ekkor csak nettó 65.230 forint. 

Mi több: az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem leszünk jogosultak nyugdíjra 50.000 forintos kata-adó fizetése esetén. Hiszen egy 20 éves katás vállalkozás csak 12 évnyi szolgálati időt jelent, a résznyugdíjhoz pedig minimum 15 évre van szükség. 

Az öngondoskodás tehát elengedhetetlen, ha katás vállalkozók vagyunk, és mindenképp javasolt valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást indítani. 

A táppénz tekintetében sem árt előre felkészülni, és olyan egészségbiztosítási csomagot kötni, amelyben szerepel a keresőképtelenség esetére szóló napi térítés, hiszen ugyanebből a soványka ellátási alapból számolják majd a táppénzes napokra szóló juttatást is. 

Ha a fentieket megtesszük, egy igen kedvező adózású, minden szempontból biztonságos vállalkozást mondhatunk a magunkénak: a kiszámítható, alacsony költségek mellett nyugdíjunk miatt sem kell aggódnunk, és – amennyiben kockázatainkat valóban lefedik biztosítási csomagjaink – baj esetén sem ér bennünket kellemetlen pénzügyi meglepetés. 

A katakeret 

Szintén fokozottan kell ügyelnünk a kata-keretünkre is. De mit is jelent ez a fogalom? A katás adózásnak a kedvező mértékű adó mellett a másik fontos előnye valóban az, hogy áfamenetesen állíthatunk ki számlát évi 12 millió forintos bevételig, ám ezt a 12 milliós keretet időarányosan kell számítani. 

Vagyis ha például novemberben indítunk katás vállalkozást vagy térünk át a katás adózási formára – év közben szabadon be- vagy kiléphetünk a katás adózásból –, akkor az adott évből két hónap van hátra, azaz 2 millió forintos összeghatárig számlázhatunk áfamentesen. E felett az összeg felett már 40%-os adó terheli a bevételt. 

Táppénz esetén is figyelembe kell venni a kata-keretünk alakulását: katásként ugyanúgy jogosultak vagyunk táppénzre – igaz, csak az igen alacsony összegű ellátási alap után –, és még a kataadót sem kell befizetnünk, ha 30 napnál hosszabb időt töltöttünk táppénzen. Ez idő alatt azonban nem számlázhatunk (kivéve, ha van alkalmazottunk, hiszen ő munkaképes lehet a mi táppénzünk alatt), és a katakeretünk is csökken: ha egy egész hónapot táppénzen töltünk, akkor az adott évben már csak 11 milliós kerettel gazdálkodhatunk. 

Ha túllépjük a 12 milliós katakeretet, akkor is maradhatunk kataadózók, ám a 12 millió forint feletti bevételt már csak áfásan számlázhatjuk ki, és 40% adót kell fizetnünk utána. Az adott számla teljesítésének napjától negyedéves áfabevallást kell benyújtanunk, vállalkozásunknak pedig az áfás szabályok szerint kell működnie még két évig, és csak a két év letelte után léphetünk vissza a katás adózásba. 

Egy könyvelő megbízása már csak ezért is nagyon javasolt, hiszen nem csupán az általunk kiállított számlák számítanak bevételnek: többek közt egy kapott támogatás vagy osztalék ugyanúgy beleszámít a katakeretünkbe. 

Szigorodó kataszabályok

2021. január 1-jétől több ponton is módosult a katásokra vonatkozó törvény, így a következőket érdemes szem előtt tartani: 

• már csak egyetlen jogviszonyban lehet kisadózónak lenni, vagyis nem lehet például úgy katás adózást választani egyéni vállalkozóként, hogy közben egy katás bt. kültagjaként kisadózók vagyunk;
• ha belföldi partnerrel szerződünk akár szóban, akár írásban, akkor kötelesek vagyunk írásban tájékoztatni arról, hogy katás adózási formát választottunk;
• katás vállalkozóként is 40%-os adót kell fizetnünk a következő esetekben: 
  • belföldi kapcsolt vállalkozásnak (például egy olyan kft-nek, amelynek mi magunk is tulajdonosai vagyunk) való számlázáskor;
  • külföldi kapcsolt vállalkozásnak való számlázáskor a kapott juttatás 71,42%-a után;
• ha egy belföldi cégnek 3 millió forint felett számlázunk egy évben, akkor az adott cégnek 40%-os adót kell fizetnie a 3 millió feletti rész után, amit nyilván nem szívesen vállalnak be megrendelőink;
• ha pedig külföldi cégnek számlázunk egy évben 3 millió forint felett, akkor a 3 millót meghaladó rész 71,42%-a után nekünk kell 40%-os adót fizetnünk. 

A fenti esetekben az adott bevételt nem kell beleszámítani a 12 milliós katás keretbe.

Katás teendők

Ahogy említettük, egy kevés adminisztrációval járó, könnyen kezelhető, sok előnnyel járó vállalkozási forma a katás vállalkozás. Elindítani nagyon egyszerű, ahogy szüneteltetni és újraindítani is, és elég csak néhány dátumra és teendőre odafigyelni. Lássuk, ezeket a teendőket.

A katás vállalkozás indítása, szüneteltetése

Katás vállalkozást indítani egyszerű, akár online, otthonról is lehet, ehhez csak egy kérelmet kell kitöltenünk. Az elbírálást követően a vállalkozásunk él, ameddig csak szeretnénk, számlázhatunk az elvégzett tevékenység után, az éves adóbevalláson kívül egyéb teendőnk nincs. 

A katás vállalkozást szüneteltethetjük is, ez idő alatt nem kell fizetnünk a kataadót, valamint az iparűzési adót sem (annak csak a szüneteltetésen kívüli aktív időszakra eső részét kell befizetni). A szüneteltetés időszaka minimum 1 hónap, maximum 3 év lehet, ám figyelni kell, hogy ha egy hónapban akár csak egy napig is aktív volt a vállalkozás, arra a hónapra már be kell fizetni a kataadót. 

A szüneteltetés ideje alatt nem állíthatunk ki számlát, és kata-keretünk is csökken az adott időszakkal. Arra is figyelnünk kell, hogy a szüneteltetés ideje alatt nem vagyunk biztosítottak, így külön meg kell fizetnünk havi 8.000 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Akár előre is megtervezhetjük és a NAV-nál bejelenthetjük a szüneteltetést (például egy hosszabb nyaralás idejére), ám vigyázni kell, mert utólag már nem módosítható az időpont. Ha nem előre tervezett, egyszerűen csak az adott hónapban nem számláztunk, azt látja a NAV, így a szüneteltetés automatikus. 

Az iparűzési adó és az iparkamarai tagság megfizetése 

A helyi iparűzési adó (hipa) összegét annak az önkormányzatnak fizetjük, ahol a vállalkozásunk működik, azonban 2021-től már a NAV honlapján elektronikus úton nyújthatjuk be a bevallását.  

Mértéke településenként változik, de az adóalap maximum 1%-a lehet (vannak települések, ahol egyáltalán nem kell iparűzési adót fizetni). Katások esetében átalányadóként évente 25.000 forint, mivel az adó alapját 2,5 millió forintban határozták meg (ha vállalkozásunk két telephelyet érint, akkor duplán kell számolni!). 

Választhatjuk azonban, hogy a valós bevételünk alapján fizetjük inkább az iparűzési adót, ezt kétféle módon tehetjük meg: 

• Tételes költségelszámolással, vagyis a bevételeinkből levonjuk a vállalkozói költségeinket, ekkor azonban nyilvántartást kell vezetnünk a kiadásainkról is. 
• Egyszerűsített adóalap alapján, ha évi 8 milliónál kevesebb a bevételünk: ez esetben az éves bevétel 80%-a jelenti majd az adó alapját, ennek 1%-át kell iparűzési adóként befizetni. Költségnyilvántartásra ez esetben nincs szükség, de bevallást kell benyújtani. 

Az éves iparűzési adót két részletben kell befizetnünk, márciusban és szeptemberben. 

Az iparűzési adón kívül még az iparkamarai tagdíj megfizetése a feladatunk, amely évente 5.000 forint, fizetési határideje pedig március 31. 

Ha év közben alakult a katás vállalkozásunk, akkor viszont csak 5 napunk van arra, hogy regisztráljunk a székhelyünk szerinti iparkamaránál, és megfizessük a tagdíjat. 

A tagdíjért cserébe több szolgáltatást is igénybe vehetünk, például pénzügyi tanácsadást kérhetünk, tájékozódhatunk a pályázati lehetőségekről vagy részt vehetünk rendezvényeken, konferenciákon. 

A bevételi nyilvántartás vezetése

Katásként alapesetben szinte az egyetlen adminisztráció a bevételi nyilvántartás vezetése. Ezt naprakészen, időrendben kell vezetni, hiszen az adóhatóság bármikor ellenőrizheti. A bevételi nyilvántartásnak nincs kötött formája – az interneten többféle sablont is letölthetünk –, azonban a következő adatokat kötelező tartalmaznia: 

• sorszám;
• a bizonylat sorszáma;
• a bevétel összege;
• a bevétel megszerzésének időpontja. 

Ha van könyvelőnk, akkor ezt a terhet is leveszi a vállunkról. A szerződéseket és a sztornó számlákat is gondosan őrizzük meg, az adóhatóság egy esetleges ellenőrzéskor ezeket is kérni fogja. 

Csak így érdemes katás adózást választani

Láthattuk, hogy a kata adózási forma valóban nagyon kedvező mind a költségek, mind az adminisztráció tekintetében. Ha évi 12 millió alatt van a bevételünk, érdemes elgondolkodni azon, hogy ezt a lehetőséget választjuk.

Ám az előnyöknek megvan az ára is, amelyet akkor fizetünk meg igazán, ha hosszabb időre táppénzre kényszerülünk vagy elérjük a nyugdíjkorhatárt. Ezek a hátrányok igen jelentősek, amelyek akár az anyagi biztonságunkat veszélyeztetik, hiszen egy rendkívül alacsony összegű nyugdíj vagy egy hosszabb időn át tartó minimális táppénz komolyan megingathatja a családi kasszát, netán lakhatásunkat, megélhetésünket is kockára téve. 

Ennek kiküszöbölésére azonban a különböző biztosítások (kockázati életbiztosítás, egészségbiztosítás, nyugdíjcélú megtakarítás) tökéletesen alkalmasak lehetnek, főleg, ha pénzügyi szakemberek segítenek azt összeállítani úgy, hogy alkalmasak legyenek nyugdíjunk, táppénzünk kiegészítésére, a nehéz élethelyzetekben való talpon maradásra.